Minthogy a történelem kötelező érettségi tárgy, így nem csak annak célszerű tisztában lenni a töri érettségi szerkezetével, elemeivel, aki az emelt szintet választja, hanem minden vizsgázónak hasznos, ha tudja milyen feladatok, milyen struktúrában várnak rá. Előző posztunkban áttekintettük, hogy mit kell tudni a történelemérettségin, most pedig azt nézzük meg, hogy mindezt hogyan kéri számon a vizsga írásbeli része.

Bármelyik szintet választjuk, a történelem írásbeli érettségin 100 pontot érhetünk el. A feladatlap két részre tagolódik: az első fele egy 50 pontos tesztfeladatsor, míg a második blokkban esszé feladatokat találunk, szintén 50 pontért.

A tesztes részben 12 feladat vár a vizsgázóra, egyenként jellemzően 4 pontért, de van közöttük egy úgynevezett komplex tesztfeladat is, amely jóval magasabb pontértékű (akár 8 pontos). A feladatok időrendi és tematikus elrendezésében nagy meglepetés senkit sem érhet, ugyanis a vizsgaleírás pontosan szabályozza ezeket az arányokat.

Tehát a 12 tesztfeladat időrendben egyenletesen el van osztva, meg kell oldani ókori, középkori, kora újkori, újkori és legújabb- sőt jelenkori feladatokat is. A pontérték legalább 50 %-ban pedig magyar történeti témákhoz kötődik, így itt sem történhet semmilyen meglepetés. Mindemellett a feladatok témáját is rögzíti a vizsgaleírás: a teszt során rendszerint találkozunk mind politikai, mind gazdaság, mind társadalmi, illetve eszmetörténeti témákkal is.

A teszteket követik az esszé feladatok. A közép- és emelt szint között különbséget jelent, hogy míg középszinten a megadott négy lehetőség közül kell kettőt kidolgozni, addig emelt szintem hat lehetőségből hármat kell megoldani. Az egyes esszé feladatok terjedelmükben különböznek: az egyetemes történelemre rövidesszék kérdeznek rá, míg magyar történeti témákban hosszú esszékkel találkozhatunk.

Az emelt szinten szereplő utolsó kettő, ún. komplex esszék pedig a leghosszabbak. Az esszék kiválasztásának szabálya meg van szabva: egy egyetemes és egy magyar történeti eszét kell választanunk középszinten, ráadásul ellenkező korokról kell szólniuk (ha az egyik régi témát irányoz elő, akkor a másiknál a modern lehetőséget kell választani). Ez érvényes az emelt szintű vizsgára is, csak ezeken felül a két komplex esszé közül is ki kell választanunk a szimpatikusabbat!

A legfontosabb különbség, hogy amíg a középszintű vizsgára 180 percünk, azaz 3 óránk van, az emelt szintű feladatsort 240 perc, azaz 4 óra alatt tölthetjük ki. A középszintű írásbeli teljes ideje alatt használhatjuk a jogszabályban meghatározott Középiskolai történelmi atlaszt, míg emelt szinten csak az esszéknél.

Annak érdekében, hogy ez jól ellenőrizhető legyen, az emelt szintű vizsgán elsőként 100 perc alatt meg kell oldani a tesztfeladatokat és amint lejárt az erre adott idő, utána egy külön feladatlap formájában kapják meg a vizsgázók az esszéket, melyek megoldására 140 percük van.

Ha valaki összevet két konkrét feladatsort, szembetűnő lehet számára, hogy az emelt szintű tesztfeladatok hosszabbak. Ez nem véletlen, ugyanis a nehezebbik vizsgaszinten egy-egy négy pontos feladatban rendszerint 6-8 kérdésre is választ kell adni, tehát sokkal több a félpontos elem, aminek egyenes következménye a hosszabb feladatlap, melyet ilyen módon hosszabb idő kitölteni is.

Teljesen természetes, hogy az érettségire készülő vizsgázóban sok kérdés felmerül a feladatlappal kapcsolatban. Ezek megválaszolására, a kételyek szétoszlatására jó módszer a Rubicon Mesterkurzus Online Érettségi Felkészítőben való részvétel, ugyanis egyfelől a taktikai videók aprólékosan körbejárnak minden ilyen témát, no meg rendszeres kérdezz-felelek alkalmak során a legautentikusabb válaszokat adjuk a kurzus résztvevőinek.